2010. augusztus 12., csütörtök

3. fejezet

Sziasztok! Nem bírtam hozni az egész fejezetet, mert ma hulló csillagok lesznek! 10 után kezdődik. De felrakom a 3. fejezet első részét! Képet is majd rakok hozzá. Holnap szerintem felrakom a másik felét, esetleg a 4. fejezetet. Addig is jó olvasást.
Puszi
VattaCukor.

3.fejezet
A háznál & vásárlás


- Akkor Emily, 10 perc múlva itt találkozunk – mosolyogtam rá.
- És velünk mi lesz? – nézett rám Paul.
- Mi lenne? Tudtommal semmi – mondtam és bementem a házba Benivel.
- Nem viszel el minket? – kiáltott be Jared. Úgy tettem, mintha meg sem hallottam volna. Bementem a szobámba és felvettem a kedvenc ruhámat. Egy szürke trikót, aminek a hátulja ki van vágva és rá egy fekete mellényt, a szürke csőnadrágomat vettem fel és hozzá a boka csizmám. A hajamat kifésültem és leengedve hagytam. A szemem kihúztam és egy halvány szürke szem festéket kentem magamra. Gyorsan kész lettem. Benire egy hosszú farmert adtam és egy kék cipőt. Hosszú ujjút is adtam rá és egy kis sapkát. Az Adidas táskám a kezembe vettem. Mindketten kész lettünk körülbelül 10 perc alatt, a ház előtt már Emily várt ránk.
- Indulhatunk! – léptem ki az ajtón. – Melyik kocsival mennyünk?
- BMW! – ment Emily a kocsihoz, beült, majd a kezébe adtam a babát.
- Oké, fiúk, ha valamit csináltok, a másik kocsival kaptok! – fenyegettem a fiúkat, de nem is csinálnék velük semmit. Beültem a kocsiba, majd beindítottam. Elsőre beindul, dorombolva. Elindultam a megengedett sebességgel LaPush-ban, ahogy elhagytam a falut rátapostam a gázra, mindig is szerettem száguldani, úgy éreztem, hogy a véremben van.
- Lassíts, Bella! – kapaszkodott erősen Emily a karfában. – Nem szeretnék meghalni!
- Nem is fogsz! Nyugi – nyugtatgattam. 120 km/h—val mentem. Az úton elhajtottam egy tűzpiros BMW és egy szürke Volvo mellett. Majd az eszembe jutott, hogy Beni is itt van a kocsiba, így lassítottam és Seattle felé vettem az irányt, ott laktak a nénémék. Tisztán emlékeztem, hogy merre kell eljutni hozzájuk. Amikor odaértünk, a ház előtt leparkoltam.
- Elhozunk pár cuccot, utána megyünk vásárolni – úgy gondoltam, hogy az összes ruhát hazaviszem és utána apránként a többi holmit. Ha mindent kipakoltam a házból eladom, és a pénz pedig berakom a bankba, mert most nincs rá szükségünk.
- Oké. Most miket viszünk el? – kérdezte Emily, Beni a kezében volt.
- Ruhákat – kinyitottam a ház ajtaját és beléptünk. Rossz, szorító érzés fogott el, ami miatt szomorú lettem. Ahogy körbenéztem, észrevettem hogy nem változott semmi, pedig már rég jártam itt. Bementem a konyhába, megkerestem a zsákokat és kihoztam az összeset, amit csak megtaláltam. Beledobáltuk az összes ruhát, amit találtunk, nem válogattunk semmit, majd otthon nekiülök egyszer. Beni ruháit külön zsákba raktuk - megjelölve -, kivittük a baba kocsit, a kocsiba. Legnagyobb szerencsénk az volt, hogy összecsukható. Amíg pakoltunk nem beszélgettünk. 4 nagy zsák ruha lett és azok is a kocsiba kötöttek ki, ami miatt tele is lett a kocsi. Bezártam a ház ajtaját és indultunk is a plázába. Míg parkolóhelyet kerestünk, sokan megbámulták a kocsit. A bejárathoz legközelebbi parkoló helyre beálltam és kiszálltunk. Emily-től átvettem Benit, majd a baba kocsiba raktam. Beérve a plázába elsőnek a babának a  cuccait vettük meg, 1-2 üveg baba pépet és más-más ennivalót Beninek, nem sokat vettünk, hogy el ne romoljon. Vettünk még magunknak kajákat, mert valamit nekünk is kell enni. Úgy döntöttem, hogy pizza lesz a vacsora, biztos ott lesznek a fiúk nálunk, úgyhogy jól bevásároltam. Lisztet, só van otthon, pizza fűszereket, parizert, kolbászt, tejfölt, sajtot, savanyú uborkát, paradicsom szószt és hagymát. Beninek még banánt is vettem, mert úgy hallottam, hogy a babák szeretik azt. 
Az élelmiszereknél gyorsan végeztünk, ezután mentünk a ruházathoz. Vettem Beninek egy-két ruhát, már előre láttam, hogy aranyos lesz benne. Magunknak is vettem ruhákat, de nem vittem túlzásba, és hozzáillő cipőket is vettem. Emily-nek egy ünneplős magas sarkút és egy sport cipőt, magamnak egy magas sarkú csizmát és egy tornacipőt. Beninek is találtunk egy aranyos kis kék cipőt, de nem olyat ami most is rajta volt. Eszünkbe jutott, hogy kellene cumis üveg és baba játék - mivel azt a házban sem találtuk meg -, így azokat is vettünk. Hat órára végeztünk mindennel, a kocsi teljesen tele volt, egy tollpihe sem fért volna már be. Hazafelé végigbeszélgettük az utat beszélgettünk.
- Gyorsan végeztünk és sok mindent vettünk – mosolygott Emily, nagyon örült a ruháknak és a cipőknek, még nem láttam ilyen boldognak.
- Igen, de a fiúkat befogjuk pakolni – nevettem fel, Emily is velem nevetett és Beni is felkacagott. Olyan édes volt, szeretni való. LaPush-ba érve  még lassabra vettem a tempót.
A házban égett a villany, leálltam a kocsival és bementünk, az összes fiú az asztalnál ült.
- Gyertek, léci segítsetek pakolni, sok holmi van – mindenki felállt és kijött.
- Ezt mind vettétek? –kérdezte Jared.
- Nem, Jorge bácsi házánál is voltunk és onnan is hoztunk cuccokat – mondtam.
- Ohh… - ennyi telt tőle. Fel a fejjel Bella, ne gondolj semmi rosszra.
A fiúk gyorsan kipakoltak és mindent bevittek a házba. Az ételeket bevitettem a konyhába, a ruhákat fel a szobámba. Nem is pakoltam ki, csak bedobtam az ágyra mindent. A konyhában Emily pakolta ki a pizza hozzávalóit, ketten összedobtuk a tésztát és hagytuk kelni. Addig is felmentem a szobámba és a nénikém ruháit válogattam, nem sok mindent hagytam meg. Jorge bácsi ruháit bevittem Jacob szobájába, majd kiválogatja, ami kell neki, esetleg Billi is és ami megmarad, azt elviszem az árvaházba.

3 megjegyzés:

  1. nagyon jó lett
    és alig várom a
    következő fejezetet

    VálaszTörlés
  2. szia ez marha jó csak szegény Beni
    gratula puszy

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Nagyon jó lett! És nem akarok kötekedni, tényleg, de amikor Bella elmegyek Cullenék mellett -legalábbis remélem, hogy ők azok-, akkor igazából nem 120km/h-val megy? mert 12-t írtál.. Bocsi *ég az arca* :$ Csak gondoltam szólok...
    De akkor most a pozitív részt: Nagyszerű volt! Ügyesen megírtad:D Na, nem is húzom az időt, gördítek tovább :P

    OneGirl

    VálaszTörlés